A Ducati jelenlegi domináns teljesítményének részben Jorge Lorenzo ágyazott meg a bolognaiaknál eltöltött két szezonja alatt. Lorenzo kiharcolta, hogy két területen fontos változtatásokat hajtsanak végre a motoron, amelyeknek köszönhetően aztán sokkal versenyképesebb tudott lenni. Ezek a fejlesztések pedig mind a mai napig visszaköszönnek a Desmosediciken.
Nagyszerű idényt zárt tavaly a királykategóriában a Ducati, húsz versenyből tizenhetet nyertek és Francesco Bagnaia révén az egyéni trófea is az övék lett. Ezt – kissé meglepő módon – részben Jorge Lorenzónak köszönhetik, aki 2017-ben háromszoros MotoGP-bajnokként igazolt a bolognai gyártóhoz. Lorenzo első évében elmaradt csapattársától, Andrea Doviziosótól, aki hat futamot nyert és harcban volt a bajnoki címért, a spanyol pilóta viszont csak három dobogót és egy összetett hetedik helyet tudott felmutatni. A 2018-as szezon aztán még talán ennél is nehezebben indult számára, mivel nem tudott megbarátkozni a motor bizonyos adottságaival.
Dovizioso figyelmeztette Marc Márquezt: Lorenzo azt hitte, övé lesz a világ a Ducatinál
„Én voltam az a pilóta, aki a legjobb rajtokat vette, később fékeztem, mint a többiek, illetve előbb tudtam felállítani a motort, és kihasználni a Ducati minden erejét. Azonban a futamok közben mindig ugyanaz a probléma jött elő, a karjaim elfáradtak, és ezért visszaesett a tempóm” – nyilatkozta Lorenzo a MotorsportTotal.com szerint.
„A kanyarodással is probléma volt, az első kerék nem akart ugyanúgy fordulni, mint a hátsó. Ez az aerodinamika miatt volt, a nagy szárnyelemek turbulenciát okoztak a kanyar közepén maximális dőlésszögnél. Emiatt használt gumikkal nagyon nehéz volt fordulni.”
A Ducati meghallotta Lorenzo panaszait, és mindkét problémás területen változtatott a motoron. Hozzányúltak a mérnökzsenijük, Gigi Dall’Igna által nagyon kedvelt aerodinamikához, és a burkolathoz is. Ezek a módosítások a hazai versenyükre, a mugellói Olasz Nagydíjra érkeztek meg, és nem túlzás azt állítani, hogy teljesen beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.
„Nagyon boldog voltam, a Ducati akkor készítette el nekem először a híres tankburkolat-módosítást, 3D-nyomtató használatával. A tank új formája megtámasztotta a karomat fékezés közben, ami nagy segítség volt. A második változatnál az uszonyok [a tankburkolat peremrésze – a szerk.] valamivel nagyobbak és könnyebbek voltak, ezekkel azonnal érzékeltem a fejlődést a kanyarok közepén. Ezt úgy értem, hogy így minden körben pár másodperc erejéig pihentetni tudtam a karjaimat. Ehhez régi fotókról merítették az ötletet, tíz évvel korábban a Honda, a Suzuki, és a Ducati hasonló módon alakították át a burkolatot, hogy az jobban támassza a térdeket. A Ducati 2018-as [eredeti] tankja nagyon vékony volt, nem nyújtott semmilyen segítséget a kanyarokban” – mondta Lorenzo.
2018 MotoGPDucati3D printed tank fairing pic.twitter.com/PKVtqnzyQi
— Motorsport Pictures (@Motorsport_PX) January 8, 2024
„[A mugellói futamon] a bokszban láttam, hogy a tank új verzióját hozták el nekem, ezen az uszonyok nagyobbak voltak és jobban görbültek. Ezenkívül az aerodinamika tekintetében is voltak változások. A Ducati szárnyai nagyon nagyok voltak akkoriban, és abban az időben azt gondoltuk, hogy ez turbulenciát okoz a kanyarok közepén. Legalábbis én biztosan így láttam a helyzetet. Mugellóba aztán valamivel vékonyabb és kisebb szárnyakat hoztak el.”
„Az időmérőn csak századokkal maradtam le a pole pozíciót megszerző Valentino [Rossitól], aztán pár méter alatt megelőztem őt, és az első kanyarban már én vezettem. Az első körtől kezdve azt a stratégiát alkalmaztam, hogy gázadás nélkül mentem be a kanyarokba, majd finoman gyorsítottam ki. Én vezettem, tehát nekem kellett kontroll alatt tartanom a futamot, és ez viszonylag könnyű volt ezzel a technikával. Amikor átszeltem a célvonalat, az az egyik legboldogabb pillanata volt az életemnek.” Lorenzo végül több mint hat másodperccel csapattársa előtt nyerte meg a mugellói versenyt. Az ötszörös világbajnok aztán a szezon további részében még két győzelmet aratott a Desmosedicivel, egy alkalommal másodikként végzett, a legrosszabb eredménye pedig egy hetedik hely volt.
Ki tudja, mire lehetett volna még képes Lorenzo a Ducatival, ha nem jön a misanói balesete, ami miatt abban az évben már csak egy futamon tudott rajthoz állni, ráadásul eközben aláírt a Hondához a következő idényre. A japán csapatnál azonban már nem sikerült visszanyernie régi formáját, a motorral sem tudta megtalálni a „közös hangot”, és sérülések is hátráltatták, így a 2019-es szezon végén visszavonult a királykategóriás versenyzéstől. Az viszont tagadhatatlan, hogy a bolognaiaknál elvégzett munkájával hozzájárult a gyártó felemelkedéséhez és mostani sikereihez, hiszen jelenleg az olaszok összes versenyzője egy személyre szabott, „különleges” tankburkolatot használ.
„Én nyerek vagy ütközünk” – Lorenzo felidézte a Rossival vívott egyik legemlékezetesebb csatáját